Eszerint a beoltatlanok közül 30.706 gyermek 9 és 11 hónap közötti, közülük 25.026-an be vannak jelentve háziorvosnál, 5.680-an nincsenek. Továbbá 194.496 gyermek 1-9 éves, 155.727-nek van háziorvosa, 37.769-nek nincs.
A jelentés értelmében a belügyminisztériummal közösen indított kampány keretében minden megyében létesítettek egy bizottságot a megyei tanács, a helyi tanácsok és a megyei egészségügyi igazgatóságok képviselőiből. A testületet a prefektus irányítja, és feladata gyakorlatba ültetni a kanyarójárvány további terjedését gátló intézkedéstervet. A bizottságok országszerte 2.277 olyan települést azonosítottak, ahol fennáll a kanyaró-gócpontok kialakulásának kockázata (többnyire romák lakta településekről van szó, amelyekben nincsenek háziorvosok). Ezeken a településeken oltási központokat létesítenek. Országszerte 964 ilyen központ alakul, amelyekben 1.929 orvos és 2.080 egészségügyi asszisztens lát el szolgálatot.
A szaktárca által közzétett dokumentum az országos oltási program keretében beadott vakcinákkal kapcsolatos beszerzésekre is kitér. Eszerint a B típusú hepatitis ellen védő oltóanyagból (a születést követő 48-72 órában adják be) 180.000 dózisra van szükség évente. Ezt a vakcinát 27.682 csecsemő nem kapta meg 2017. június 30-áig.
A BCG oltásból szintén 180.000-re van szükség évente, ezt 12.156 csecsemő nem kapta meg június végéig.
A hatkomponensű oltóanyagból (2, 4, illetve 11 hónapos korban adják be) 540.000 dózisra van szükség egy évben, múlt hónap végéig 87.330 csecsemő nem kapta meg ezt.
A 6 éves korban beadandó, négykomponensű vakcinából 190.000 van szükség évente, és június végéig 116.261 gyermek beoltása maradt el.
A minisztérium jelentése rávilágít az országos oltási program néhány gyenge pontjára is. Ezek közé sorolja, hogy nem létezik tartalékkészlet járványok esetére, és hogy nem különítenek el költségvetést a sürgősségi esetekben való közbelépésre, hogy nincs ilyen helyzetekre felkészített személyzet, sem egységes eljárás, amely ilyenkor alkalmazandó.